salamandra

Halálos és ehető növények a vadonban. 

Szlovénia, azon belül is a Júliai-Alpok immár a második hazám, s főképp azért, mert ott van két igazi barátom. Egyik Natasa, a boveci gyógyszerész. 

Natasa igazi vadon élő nő, mélyen érti és szereti a természetet, s néha döbbenten veszem észre, hogy talán jobban vonzódik az álatokhoz, bogarakhoz és növényekhez, mint az emberekhez. Ha egy kígyó tekeregőzik a háza előtt, s az nem egy vipera, addig terelgeti, amíg az nem vonul biztonságos terepre. Néha az idegeimmel játszik, amikor megállítja az autót, hogy az autó alatt éppen áthaladó szalamandra biztonsággal átérhessen a túloldalra. 

Sokszor főz nekem. A túráinkon pedig rendszeresen végig kell kóstolnom az utunkba akadó vadvirágokat. Amikor már tucatnyi gyökeret rágtam szét, kezébe vett egy zöld levelet, s megszagolta, megdörzsölte, majd megint megszagolta. De nem kínálta oda. “Ez az egyik legveszélyesebb növény” – mondta. A medvehagyma (Allium Ursinum) közeli rokona a gyöngyvirág (Convallaria Majalis) levele volt ez. Emlékszem, szinte minden évben olvasok hírt arról, hogy Magyarországon is szed áldozatokat a növény. Ezen a túrán Natasa kedvenc találmányához, a medvehagymás pestóhoz gyűjtöttünk alapanyagot. Ez egy imádnivaló cucc. Natasa szerint nagy mennyiségben nem szabad fogyasztani, de én gyakran megeszek belőle egy egész befőttesüveggel, annyira jó. Amúgy Roli is, aki Natasa pasija, de ő nagyon nem beszámítható, mert ő a krumplis-sajtos lángost is nutellával eszi. 

Recept: egy csomó friss medvehagyma, olivaolaj, sós földimogyoró összeturmixolva. Üvegbe tesszük és hűtőbe. 

Egy reggel felhívott, hogy menjünk reggelizni a folyópartra. A kedvenc helyem, ahova gyakran aludni is lejárunk.  A folyó: a Soca, számomra a legszebb színű folyó a világon. A Soca smaragdzöld és ha a hegy tetejéről nézem, ahogy kígyózik, eláll a lélegzetem. 

A folyóhoz vezető út akácokkal van tele, a Suzuki épp elég magas, hogy a tetejéről el lehessen érni a fákat. 

A mezőn talált fokhagymát is, ami egyáltalán nem olyan, mint amit a piacon vagy a boltban veszel, hanem inkább olyan, mint egy virág. 

Egy hatalmas csokorral telepedtünk le a Soca parton, s főzni kezdtünk. Amit gyűjtöttünk:

kakkukfű

útifű:  Magyarországon is rengeteg van belőle, használható torokfájás és sebek kezelésére is

hólyagos habszegfű (Silene vulgaris): az egész virág és a levelek ehetők, salátában nyersen, vagy főzve, olyan íze van, mint a spenótnak, nagyon nagy mennyiésgben nem ajánlott fogyasztani

cickafark: a szakirodalom szerint szinte mindenre jó: gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, görcsoldó, emésztést javító, vérzéscsillapító és köhögéscsillapító 

Recept: A lábasba először az akác kerül,kis olivaolajjal, bele még a fokhagyma, majd a palacsinta tészta (liszt, tej, tojás, só). Az egészet meg kell sütni, a tetejére mehet még pár ehető virág és kész. Lehet rá tenni sajtot is, itt éppen fetával készült.  

Ugyanez a palacsinta tészta az alapja az édes változatnak is, csak kell bele cukor is és mehet a tetejére nutella. 

A legveszélyesebb növény amivel találkoztunk a farkasboroszlán (Daphne Mezereum), aminek csodás virága, s még annál is hívogatóbb illata van. Hívogatja  is  a méheket, akiknek az ég világon semmi bajuk nem lesz a méregtől. Nem így az embernek. A növény erős mérget tartalmazó bogyóit megenni halálos kóstolás lehet, de már csak a virág, vagy termés érintése is kiütéseket és égető érzést okozhat. Viszont éppen ezt  a tulajdonságát használják például az övsömör kezelésre. 

Ezzel a tudással felvértezve idultunk Szlovénia harmadik legmagasabb hegyére, ahol teának valót gyűjtöttünk. A hegy telis-tele van teafűvel, s én, aki a teát filteresen ismerem leginkább, elképesztőnek találtam, hogy az ember csak kimegy az erdőbe és felszed egy fél kiló teát. Itt is találtunk cickafarkot, citromfüvet, ami az előbbi növényhez hasonlóan szinte annyi mindenre jó, hogy könnyebb lenne felsorolni, hogy mire nem. Használják herpeszre, fejfájásra, szívnyugtató, görcsoldó, de jó alvászavarok kezelésére is. És még sok másra. 

És az én abszolút kedvencem a bodza, ami teába is jó, de a legjobb persze szörpnek. És az akácos nutellás palacsinta ugyanúgy elkészíthető bodzából is. A teába tettünk még levendulát is és vadon nőtt mentát is. A vadmenta a legjobb tea, amit valaha ittam, jó sok levelet kell beletenni és jó sok cukrot. A Mangarton még hó volt, ezért havat olvasztottunk a teához, amíg ázott a sok növény a forró vízben bámultuk a Júliai-Alpok olasz részét, s ha jól emlékszem dél felé nézve még a tenger is látszott.